Ablakdeszka: az ablak belső oldalán belül található, faanyagból, műanyagból, műkőből, márványból gyártott könyöklője.

Ablakok párásodása: A levegő bevezetését és elvezetését is magába foglaló, minden helységre kiterjedő szellőztetés hiányában a normális életvitel, valamit a vizes helységekben zajló közvetlen páratermelő tevékenység következtében a belső terekben termelődő páratartalom a nyalászárokon csapódhat le. A lecsapódás megjelenésének esélye nagyobb, ha az ablak mentén a levegő mozgását függöny, virágok stb. akadályozzák, vagy az építés során nem voltak tekintettel a technológiailag szükséges száradási időre.

Ez a jelenség az ablakok esetén a téli időszakban jelentősebb, mivel a helység levegője hidegebb felülettel (üvegfelület) érintkezik.

Alumíniumból készült küszöb: olyan alul található elem, amit bejárati-, erkély-, emelő-toló stb. ajtók esetében használnak. Ennek hőhídmentes változata is van a piacon, amely remekül szigetel a nyílászáró alsó szerkezeténél. Bejárati ajtók esetében a küszöb két centiméter magasságú.

Alumínium vízvezető: az időjárás hatásai ellen fejlesztették ki. A nyílászáró alsó tokján található.

Argon gáz: növeli az ablak hőszigetelését, két üveglap között található meg.

Bejárati ajtók szelvény mérete: szabványosan 68x80-as és 68x115-ös vagy 78x115-ös méretű.

Bejárati jellegű erkélyajtó: kinti és benti oldalon is kilincs található, ezért könnyen nyitható mindkét oldalról. Az átmenő kilincsű erkélyajtó is ugyanezt a típust képviseli.

Beltéri harmonikaajtó: nem biztosít hermetikus elzártságot a helységek között. Nagyobb kerületű nyílásokhoz használják, egy- vagy kétszárnyas megoldással. Fontos kiegészítője a sín, amit felül mindenképpen használni kell, az alsó vezetésre az ajtó kiváló működése érdekében lehet szükség. A sínrendszert süllyesztve is lehet alkalmazni.

Beltéri tolóajtó: Ez a típus sem zárja el hermetikusan a helységeket egymástól, ugyanis megmarad kb. egy centiméter rés az ajtó szárnya és a fal között. Ez a rés érvényes az alsó- és felső szélekre is. Ez az ajtó típus nem igényel küszöböt, a sínszerkezete felső vezetésű. Leggyakrabban tárolók, gardróbok esetében jelent megoldást.

Bukó-nyíló erkélyajtó és ablak: az oldalirányú nyithatósága mellett, bukó funkcióval is rendelkezik

Belsőíves ablak és ajtó: alap tokot és szárnyat tartalmazó ajtó vagy ablak, amelynek a szárnyaiban található belső ív.

Bukó erkélyajtó és ablak: csak bukó funkcióval rendelkezik.

CE jelölés: Ezt az ajtókra, ablakokra tehető jelölést az Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyv, Üzemi gyártás - ellenőrzési rendszer bevezetése és a megfelelőségi nyilatkozat után lehet megszerezni. A nyílászáró bármely látható pontján elhelyezhetőek.

Egyedi méret: használata esetén nem a szabványnak megfelelő méretű nyílászáró készül.

Első Típusvizsgálat: ez az ablakok víz-, lég-, szélállóságát, a hőtartását, és a biztonsági feltételeit vizsgálja. Egy gyártó nem kezdheti meg munkáját egy ilyen minőség-ellenőrzés nélkül, ezt az ún. Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyv igazolja. Ezután a nyílászáró gyártásával foglalkozó szakembernek be kell vezetnie egy üzemi gyártás - ellenőrzési rendszert, ami garantálja a szabályoknak megfelelő eljárást, és produktumot.

Emelő-totó erkélyajtó: ez a típus akkor célszerű, amikor viszonylag nagy mérető üvegfelülettel van dolgunk. A küszöb akár teljesen akadálymentes beszerelése is megoldható. Az ajtó kétrészes változata két elemet tartalmaz, egy teljesen statikus és egy mozdítható szárnyból áll.

Emelő-toló erkélyajtóra alkalmazott vasalat: Nagy felületeknél kell alkalmazni, amelyeknek hozzájárul az egyszerű mozgatásához. A legalkalmasabb két irányba mozgó szárnyak valamint több szárny egy irányba történő mozgatására.

Erkélyajtó, harmonika megoldással: ennél a típusnál előnyként szokták megemlíteni, hogy az ajtó teljes szélessége kihasználható, ezt úgy lehet elérni, hogy több szárnyból, általában hét darabból készítik.

Erkélyajtó, toló-bukó funkcióval: a szárny buktatható a tokból, amely következtében el lehet tolni az ajtót.

Felületkezelés, festés: Minden fa nyílászáró felületkezeléssel, azaz festéssel kerül forgalomba. A fa ajtók és ablakok felületén általában vízbázisú festéket alkalmaznak, mert így sokkal jobb védelmet tud nyújtani az időjárással szemben, mint az oldószer-alapú festékek. A festésnek két típusa van, a lazúros és a fedőfestés.

Fény- és napvédő üveg: az ablak szerkezetébe ilyenkor belekerül egy fényvisszaverő réteg.

Finombeállítás: Így garantálják a nyílászáró akadálymentes működését.

Fix ablakszerkezet: nem lehet kinyitni az ablakot, ami egy üvegezett tokban van rögzítve.

Lágyfém bevonattal rendelkező üveg: A mai ajtók és ablakok esetében - amit többrétegű üveg épít fel - beszélhetünk a lágyfém bevonatról, ami az átláthatóságot nem akadályozza, de a hő megtartásában komoly szerepet játszik.

Gyártási méret: a gyártási folyamatban használt nagyságot jelenti, rendszerint 1-1 cm-el kisebb oldalanként, mint a névleges méret.

Hangszigetelő üveg: minden ablak rendelkezik némi hangszigeteléssel, de előnyös, ha a hőszigetelő üveg hangszigetelését tovább fokozzák. Ez az érték akár 40dB fölött is lehet prémium ablakok esetén.

Hidraulikus ajtózáró: a bejárati ajtók nyitás utáni önműködő zárását segíti elő.

Higro szellőző: A penész legfőbb ellensége a páratartalomtól függő szellőzési rendszer, amelyet az ajtó felső elemébe építenek be.

Hőszigetelő üveg: legalább kétrétegű üvegezés légmentes összeragasztása. A modern ablakok üvegezése argon-gázzal töltött. Az ilyen technológiával rendelkező ablak kiváló szigetelő.

Íves alakú ablak és ajtó: a nyílászáró rendszer ívesre van gyártva. A külső tok íves alakú és a bele helyezett ajtó vagy ablakszárny is íves. Külsőíves ajtó, ablakszerkezetnek is szokás nevezni.

Kilincs: ajtók, ablakok ki-be nyitását végezzük vele, a nyílászáró vasalatához kapcsolódik. Anyagát tekintve a leggyakoribbak a rézből, alumíniumból készített darabok.

Napellenző: ajtók (emelő-toló/harmonika erkély, terasz) elé szokás szerelni ezt az árnyékolót, ami segít árnyékban tartani a teret, és a túlzott felmelegedést is akadályozza, és ízlés szerint szabadon nyitható/csukható.

Névleges méret: a tervezési folyamatban használt nagyságot jelenti, az építkezés közben az ajtó illetve ablaknyílásokat mindig tágabbra készítik, mint amekkora az elkészült nyílászáró lesz. Ezt jelöli a falnyílásméret is.

Nyílászárók beépítéséről

Az ablakok beépíthetők jelenlegi tokba, illetve tokcserés megoldással. Előbbi egyszerűbb, kisebb felfordulást jelentő művelet, de utóbbi a tartós, valódi megoldás nyílászáró-cserére.

Nyílászáró elhelyezési síkja: a fal vastagságához viszonyított elhelyezés, sok tényező játszik szerepet ebben, például a homlokzat kinézete vagy a redőny tervezett helyzete.

Nyílászárók karbantartása

A legfontosabb szabály, hogy a nyílászáró-beépítését követően a szakipari munkák (pl vakolás, színezés, fugázás) során az ablakokat, ajtókat megóvjuk a szennyeződésektől, sérülésektől.

A nyílászárók tömítéseinek felületét évente egyszer glicerinnel kell áttörölni. A nyílászárók geometriájából eredően, az esetleges sérült gumitömítések házilag is cserélhetőek.

A nyílászárók olyan vasalatelemekkel készülnek, amelyek a használat során nagyfokú kezelési kényelmet, kifogástalan működést biztosítanak. A nyílászárók sarokpánjai állíthatóak. A gondos gyártás és a szakszerű beépítés ellenére is szükség lehet a nyílászáró utólagos beszabályozásra, az úgynevezett finombeállításra.

A szerkezet dilatációs és az épület előre nem látható mozgásai vagy a sokévi használat miatt szükségessé válhat a vasalatelemek „utánszabályozása".

A sarokpántok, zárfogadók, zárszerkezetek évente egyszeri olajozást igényelnek, hogy hosszú élettartamukat megőrizzék.

Profilok: A nyílászárók műanyag felületeit védőfólia réteg fedi, amelyet a beépítéstől számított max. 3 hónapon belül el kell távolítani, ellenkező esteben - az időjárási viszonyoktól függően - a védőfólia ragasztóanyaga esztétikailag károsíthatja a nyílászáró-profilok felületét.

Ragasztószalag alkalmazásakor kérjük a PVC felületbe diffundáló és maradandó színeződést okozó anyagok használatát.

A nyílászáró műanyag felületei karbantartást nem igényelnek, viszont tisztításukról gondoskodni kell. A nyílászáró tisztításhoz javasolt langyos vizes - enyhén mosószeres - lemosás. Makacs, olajos, zsíros szennyeződések eltávolításához aromás hígítószerek alkalmazása. Tilos agresszív - a PVC-t oldó vagy duzzasztó hatású - vegyszerek, dörzsölő hatású tisztítószerek és éles eszközök (pl. kés, penge, drótkefe) használata!

Nyíló erkélyajtó és ablak: kizárólag oldal irányba nyílnak a szárnyai, szabadon eldönthető melyik irányba.

Nyitásirány: ajtók és ablakok esetében ez lehet jobbos, vagy balos.

Jobbos nyitásirány: ha bentről tekintjük meg az ablakot, a jobb oldalon találhatóak a nyílászáró pántjai, baloldalon a kilincs.

Balos nyitásirány: a jobbos ellentéte, tehát az ablak jobb oldalán található a kilincs, és a bal oldalán a pántok.

Ha egy nyílászáró kifelé nyílik, akkor kintről szemlélve a pántokat egykönnyen eldönthetjük nyitásirányát.

Fölmerülhet a kérdés, hogy egy kétszárnyú nyílászáró esetében hogyan állapíthatjuk meg a nyitásirányt. Ilyenkor mindig az először nyíló (fő)szárnyat kell megfigyelni, belülről. Ha jobb oldalra esik, jobbos, ha baloldalra - értelemszerűen - balos. Ha kifele nyílik a nyílászáró, kívülről ugyanígy kell megvizsgálni.

Önműködő küszöb: mind bejárati ajtóknál, mind pedig beltéri ajtóknál is alkalmazható, a fából készült ajtó alsó hányadába építik be. A küszöb leereszkedik, amikor becsukják az ajtót, amikor kinyitják, felmegy.

Pánttakaró: a nyílászáró pántjainak az eltakarását valósítják meg. Anyagát tekintve a réz vagy több színű műanyag áll a rendelkezésünkre.

Parapetmagasság: A beépített nyílászáró alatt elhelyezkedő falazat hossza/magassága.

Párkánymarás: az ablak tokja alól eltávolított rész, amely alkalmassá válik a kint és benti ablakpárkány behelyezésére.

Pipapánt: inkább régebbi időkhöz köthető a használata, a vasalást szolgálta fa ajtók esetében.

PUR-hab: ajtók, ablakok beépítésénél nyúlnak hozzá, a fal és a tokszerkezet között képez kapcsolatot, a nyílászáró stabilitását, és hőszigetelő képességét növeli.

Redőny: a nyílászáró külső oldalán találjuk meg ezt az árnyékoló szerkezetet, ami megvédi az ajtót, ablakot az időjárás okozta gondoktól, feladata lehet még a hőtartás illetve a betörésvédelem is. Több típusa van, készülhet alumíniumból, fából és műanyagból.

Három fajtája van, külső, belső tokos redőny és a vakolható tokos redőny.

Rejtett vasalat: csak a kilincs az, amit láthatunk az ablakon, ha ezt a megoldást választjuk. A nyílászáró belsejében található vasalat nem lesz látható.

Résszellőző: olyan kiegészítő elem, amely a nyílászáróknál a vasalatok kiegészítő részeként játszik szerepet. Lehetőséget biztosít arra, hogy az ablak szárnyait néhány mm-re nyitva tudjuk hagyni. Előnyös lehet bizonyos esetekben, ha az ablak nyitva van, így folyamatos szellőzés valósulhat meg.

Reluxa: olyan árnyékoló, ami az ablak vagy ajtó belső oldalára szerelhető.

Soroló elem, oszlop: az ajtó vagy ablak felépítésre szolgáló oszlop. Használatával egyszerre több nyílászáró kerülhet egymás mellé.

Spaletta: a zsalugáterhez hasonló a funkciója, de ellentétben azzal, szárnya tömör szerkezetű, amit sokszor különböző mintákkal tehetünk esztétikusabbá. A spaletta kombinálható a zsalugáterrel, komolyabb védelmet biztosítva nyílászáróinknak.

Szárnytakaró: leggyakrabban alumíniumból készítik, s az alsó vízszintes tokrészre van helyezve annak érdekében, hogy az időjárás káros hatásaival leginkább érintett ablakszárnyat megvédje az elhasználódástól.

Szellőző rács: olyan fajta rács, amit beltéri ajtók alsó vagy a felső részbe építenek be.

Szerelőfül: az ajtó, ablak oldalára csavarral rögzíthető elem, amit a nyílászáró beépítésekor használunk, ezzel tudjuk elhelyezni a falban.

Szilikon: komoly szerepet játszik a hő-illetve a hangszigetelésben, továbbá a külső csapadék belső szerkezetbe való bekerülését is megakadályozza. Az ajtó keretébe kerülő üveg beékelése esetén használják.

Takaróléc: a nyílászáró és a fal közötti kis rést takarják el a segítségével.

Távnyitó: a magasabban található nyílászáró esetén lehet szükséges

Távtartó: ez egy fém vagy műanyag peremzáró, amit a fa ablakok, fa ajtók esetén a többrétegű üveg rögzítéséhez használnak.

Tetőtéri ablak: olyan ablak, amely a ház tetejével egy síkban beépíthető. Tetősík ablaknak is nevezik.

Tokosztó: a tokba kerül és azzal, hogy megosztja a szisztémát alkalmassá teszi több ablak vagy ajtó befogadására.

Tokrögzítő csavar: Ez az elem is a nyílászárók beépítésénél használatos, itt nincs szükség tiplire, előfúrás esetén könnyen elvégezhetjük a beépítést.

Toktoldás vagy szélesítés: arra szolgál, hogy szélesítsék és magasítsák vele a nyílászáró tokját. Az ablak és az erkély ajtaja ennek az elemnek a közreműködésével válik alkalmassá, hogy külső redőnyt építsenek rá.

Tolópajzs: bejárati ajtók eseén a görgős záraknál használják, a kilincset váltja fel.

Tömítő profil: a fa nyílászáróban két helyre kerül a gumiból készült profil, a szárny falcában találjuk meg ezt a rugalmas anyagot, van falc tömítés, és peremtömítés.

Utólagos szigetelés: ha egy ajtó, ablak éveket szolgált, gyakran előfordul, hogy nem jól záródik, ilyenkor a tok- vagy szárnyszerkezetbe építünk be egy gumiból készült tömítést.

Valós osztás: olyan osztás, amit az ajtó és ablak-szárnyakba raknak. Az így létrejövő szárny két vagy több mezőt alkot ennek segítségével.

Vasalat: a nyílászárók ki-be nyitását teszi lehetővé. Ajtók, ablakok akadálymentes nyitásáért és tökéletes záródásért felelnek a több ponton alkalmazott vasalatok. Léteznek normál, alap-biztonsági és fokozott biztonsági vasalatok.

Vászonból készült roló: anyaga lehet szimplán napháló, vagy reflexiós, alupigmentált (ezeket tetőablakok esetén használják) fényzáró, fényáteresztő. Szintén az ablak belsejére helyezik fel.

Véséssel vagy marással létrehozott kazetta: bejárati ajtók vagy beltéri ajtók része. A nyílászáró markánsabbá tételében játszik szerepet, tömör szerkezetével. Valamint a kültéri ajtókban gyártott betétek elemei közé hőszigetelő anyagot építenek be, amivel hatékonyabbá teszik a nyílászáró hőszigetelését.

WC-zár szerkezet: beltéri ajtók esetében alkalmazzák mint zárszerkezet. Az ajtó belső részén elhelyezkedő elemmel lehet bezárni az ajtót. A leggyakrabban mellékhelységek ajtajára szerelik fel.

Zsalugáter: a fából készült nyílászáró külső részén elhelyezett passzív árnyékoló. Szerepe nyáron a meleg távoltartása, a nyílászáró védelme. Minden nyílászáró alkalmas arra, hogy zsalugátert szereljenek rá.